ukrán ortodox egyház: Szt Olga hgnő meghívására Magdeburgi Szt Adalbert pp. már 961/962: térített Oroszo-ban, de csak 988 k. keresztelkedett meg Olga unokája, Kijevi Szt Vlagyimir. Bizánctól vették át a szláv liturgiát és a cirill írást. A kerség Bölcs Jaroszláv idején (†1054) erősödött meg, ekkor alapították Perejaszlav, Rosztov és Kijev ppségeit. 1054 u. a →Kijevi Oroszország a Kelet egyházaihoz csatlakozott, 1256-ig azonban a római egyházzal is voltak kapcsolatai. A kijevi pp-ök a konstantinápolyi pátr. által megerősített metropoliták voltak. Az ukránok lelki életben nagy jelentősége volt a nagyszámú ktornak. – A kijevi metrop-k sokáig próbálták megtartani Kijevet egyh. közp-nak, de 1299: Vlagyimir-Szuzdalba, 1326: Moszkvába tették át székhelyüket. Iszidorosz metrop. részt vett a firenzei zsinaton, de az egységtörekvések meghiúsultak. Tartósabb eredményt hozott 1595/96: a →breszti unió, mellyel azonban a kozákok és ort. testvérületek élesen szembeszálltak. 1620: megújították az ort. hierarchiát, és emelkedett a papság képzésének színvonala. 1667: Oroszo-é lett ~nak a Dnyepertől K-re eső része („Kis-Oroszo.”), s ott felszámolták az uniót. 1686: ~ a →moszkvai patriarchátus fennhatósága alá került. Lengyo. többszöri felosztása után ~ É-i része Oroszo-hoz került, s ott 1839–75: felszámolták az uniót, míg az Au-hoz csatolt DNy-i ter-eken a görögkatolikusok (→ukrán bizánci szertartású katolikusok) szabadon fejlődhettek. – Az I. vh. végéig a ~ a moszkvai →Szent Szinódus fennhatósága alá tartozott. Az ukrán nemz. tanács 1919. I. 1: kimondta az ~ önállóságát, s úgy határozott, hogy a pp-öket ezentúl a nép választja akár nős embereket is. Az ~ önállósága nem volt hosszú életű, csakhamar ismét a moszkvai patriarchátus joghatósága alá kerültek. 1918 u. nagyon sok ukrán kivándorolt és autonóm ill. autokefál egyházakba tömörültek: Ukrán Autokefál Egyház. Központja: Karlsruhe-Waldstadt. Hozzá tartoznak a Ny-eu., az ausztráliai és a D-amerikai ukrán ortodoxok. –Demokratikus-radikális Ukrán Egyház. Központja: Genf. Pp-e nős ember. Híveinek száma csekély. –Az USA-ban élők szervezetei: Amerikai Ukrán Autokefál Egyház; Emigrációban Élő Ukránok Autokefál Egyháza; a konstantinápolyi pátr. joghatósága alá tartozó Ukrán Egyház; Demokratikus Ortodox Ukrán Egyház. Az első 3 szervezet székhelye New York, az utóbbié Chicago. – A Kanadai Ukrán Autokefál Egyház élén metrop. áll, székhelye Winnipeg. A külf-ön élő ~ összlétszáma 1990 k. kb. 500.000. – A függetlenné vált Ukrajnában az Ukrán Exarchátus, Kijev központtal, 1990-ben Ukrán Ortodox Egyház néven széles körű autonómiát kapott. Függősége a moszkvai patriarchátustól csak abban áll, hogy a kijevi metropolita – akit az ukrán hierarchia a maga köréből választ, akárcsak a többi püspökeit –, tagja maradt a Moszkvai Szent Szinódusnak is. Ez az egyházi szervezet, kizárólagos és vitathatatlan kanonikus megalapozottsága mellett, összehasonlíthatatlanul a legnagyobb és a legerősebb Ukrajnában. Rajta kívül 3 kisebb szakadár csoportosulás is szervezkedett az országban: a magát autokefálnak nevező szeparatista Ukrán Egyház, az ugyancsak autokefalitást ambicionáló volt kijevi metropolita kis csoportja, valamint a karlócai szakadárok. E csoportoknak együttesen is elenyészően kevés követőjük van a legális Autonóm Ukrán Egyházhoz képest, és egyetlen kanonikus ortodox egyház sem ismeri el őket, nem is áll velük semmilyen kapcsolatban. Végül, Nyugat-Ukrajnában folyik az Ukrán Görög Katolikus (Unitus) Egyház újjászerveződése is. **

LThK 1993. X:347.